Szívedben zúg, zeng a élet.
Szélszárnyon repül a lélek.
Szemedben látom a világot.
Szemedben ébred az éj.
Csillagfény harmatot sugároz,
míg arcomra árad a fény.
Arcom az arcodon nyugszik, mind fátyol.
Enyém vagy azért, hogy önmagad lehess.
De együtt a földé vagyunk.
Lilia hallgatta, már nem tudott sírni, de belül zokogott, és annyira boldog volt, hogy fájt.
– Gyönyörű – suttogta.
– Te vagy gyönyörű, és gyönyört adsz. Lilia, nem tudunk egymás nélkül létezni. Június még három hét, költözzetek ide ti is. A születésnapoddal avatjuk fel az új otthonunkat. Addigra kész lesz a parketta és itt lesz a kutya.
– Mi lesz a lakásommal?
– Felmondasz, fizetem, és ennyi. Ezért nem kell ott laknotok.
– Holnap veszek állapotossági tesztet, aztán a héten elmegyek a nőgyógyászomhoz.
Ernőnek valami nem tetszett.
– Tudom, hogy kell a nőgyógyász, de zavar a gondolat, hogy valaki rajtam kívül hozzád nyúl.
– Az én koromban, amennyiben állapotos vagyok, nagyon is szükséges egy orvos.
– De egy másik férfi…
– Nem, egy nő, ha ez megnyugtat.
– Jobb, bár ritka a nő, mint nőgyógyász.
– Az, és a legtöbb nő azt nem szereti, ha egy másik nő turkál benne.
– Te miért választottál egy nőt?
– Már akkor is miattad.
– Hogyhogy?
– Azért, amit mondtál, hogy más ne nyúljon hozzám, csak te.
– Lilia, azt mondtad a kislányunknak, hogy Csillag?
– Igen.
– Ezek szerint már megmondta a nevét. Stella.
– Szép, magyarul Csilla.
– Az Isten ajándéka. Legyen Stella Theodora.
– Silbernágel Stella Theodora, egy hercegnői név.
– Az is, hiszen a királynőm lánya. Meg sem érdemel kevesebbet!
– Meg a szívkirályé! Ernő, tudom, hogy mikor fogant.
– Mikor?
– A rubinnászunk utolsó alkalmával, már akkor megéltem az álmom elejét.
– Soha nem hittem volna, hogy ilyen a nász. Aludjunk még egy kicsit, mindjárt öt óra lesz.
– Most itt vagy mellettem, de a gyerekeim a világ legjobb gyerekei.
– Stella is ilyen lesz.
Későn ébredtek, és Liliának igyekeznie kellett az üzletébe.
– Kölcsönadod a fésűdet?
– Mindent, még az alsónadrágom is.
– Igaz, bugyit sem hoztam és fogkefém sincs.
– Új fogkeféim vannak, mindjárt kinevezünk egyet neked. Még majdnem egy hónap, amíg a fenti lakásban lakunk.
– Néhány dolgot idehozok. Megígérted Gábornak a kutyát. Hová fogod tenni?
– Itt marad a konyhában.
– Lehet, hogy az elején nem tudod egyedül hagyni.
– Erre nem is gondoltam.
– Mint sok mindenre. Ezen kívül kutyakosár kell, etetőtálak, póráz és kutyatáp.
– Megvesszük Gáborral, bemegyünk egy ilyen állatellátó üzletbe, ott minden lesz.
– Pénteken van Kisné temetése, és Marian kettőig lesz a butikban.
– Lilia, szeretnék egy szabad délutánt. Keress az embereknek új időpontot.
– Melyik délutánra gondoltál? Nálam csütörtökön mindig ott van Marian is, akkor én is szabad lennék.
– Legyen csütörtök.
– Indulok, délben eljövök hozzád.
– Én meg felhívom a kutyamenhelyet munka előtt.
– Hogy fogjátok a kutyát hazahozni autó nélkül? Ne mondd, hogy taxival! Nem vállal minden taxis kutyát. A kutyakosarat?
– Erre sem gondoltam. Nem tudsz mégis eljönni?
– Most tényleg nem. Mariannak kell a szerda. Hívd fel Jutkát, talán ő el tud vinni.
– Megkérdezem.
Ernő elsőnek Jutkát hívta és ő megígérte, hogy elmegy velük. Aztán a kutyamenhelyet. Zsuzsu még ott volt.
Délben jött Lilia.
– Drágám, csak egy óra időm van. Vettem tesztet, adj egy dunsztosüveget.
– Mit?
– Befőttes üveget.
– Nincs.
– Papírpohár?
– Nincs.
– Mi van?
– Pohár és csésze.
– Akkor egy poharat, de ne a legkisebbet!
– Ez jó lesz?
– Majd igyekszem.
Lilia bement a WC-re.
Visszajött, kibontotta a teszteket, közben megjegyezte:
– A pohárba pisilés nektek, férfiaknak egyszerűbb.
– Csináld már! Olyan izgatott vagyok.
Vártak néhány percet. Lilia kivette és megmutatta:
– Látod?
– Nem látok és nem értek semmit.
– Ernő, állapotos vagyok.
Ernő elé térdelt, és a fejét az ölébe hajtotta. Lilia simogatta és mosolygott.
– Stella úton van, drágám, elindult.
Ernő csókolgatta a hasát.
– Lilia, Lilia, Lilia! Gyermekem lesz, nekem is lesz gyerekem! Családom lesz.
Aztán leült vele szemben. Megfogta a kezét, és beszéd közben újra meg újra megcsókolta.
– Gyermeked lesz, szívkirályom, és nekem is.
– Most sürgősen intézzük a házaságkötést, leadjuk a papírokat.
– Nem leszünk sokan az esküvőnkön és tanúk kellenek. Renáta lesz az egyik, még egy kell. Nincs egy barátod?
– Nincs.
– A kezeltjeid közül?
– Ki? Nem vagyok velük ilyen kapcsolatban. Talán Róbert?
– Ne, azt én nem akarom.
– Szerdán megkérdezem Baranyai Krisztiánt.
– Csodálkozni fog!
– Ha már úgy rajong érted, tegyen is