Kálmán azután leült a hivatalos munkáját folytatni.
Egy óra múlva visszakerült Korcza úr; még a folyosón elkezdett kiabálni a hajdúnak, hogy tudassa a szakácsnéval, hogy ma úri vendég lesz itt ebéden.
– Nem keresett valaki azalatt? – kérdezé azután Kálmántól, amint benyitott.
– Valami kéregető. Elutasítottam – felelt Kálmán, fel sem nézve az írásból.
Korcza úr át sem öltözött, mikor hazaérkezett, sőt még a kopott bőrsipkája helyett is a hímzettet nyomta a fejébe.
Kis idő múlva megint hangzott az a gyanús kopogtatás az ajtón, háromszor egymás után, s a sok „szabad! tessék! herein!” biztatásra végre ki is nyílt az ajtó, s nagy alázatosan tolakodott be rajta az iménti kopott öreg úr.
Kálmán bosszúsan csapta le a tollát, s már a nyelve hegyén volt, hogy azt kiáltsa Korcza úrnak: „már megint itt van!” – de Korcza úr átváltozása elég jókor elvágta az útját.
A mindig pökhendi arc, mellyel Korcza a világot fogadta, egyszerre udvariassá változott a belépő láttára, ugrott a székéről, futott az érkező elé, útközben bókokat csapva kurta mazurka-lépésben.
– Á! Alázatos szolgája excellenciádnak!
Excellenciádnak!
Kálmánnak elakadt a lélegzete.
Ő ezt az excellenciás urat éppen most expediálta ki az ajtón egy sustákkal!
Az excellenciás úr pedig minden bókot kétszeresen visszaadott; egyszer Korcza úrnak, másodszor Kálmánnak hajtva meg magát, finom, de mindig alázatos nyájassággal.
– Frissen, domine frater! – kiálta Korcza úr. – Segítsen levetni őexcellenciája köpenyegét.
Конец ознакомительного фрагмента.
Текст предоставлен ООО «ЛитРес».
Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию на ЛитРес.
Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.