Egyetértek a bibliai megállapítással, hogy a Földi embert egy idegen alkotó (földönkívüli) teremtette, tehát e tekintetben cáfolom az evolúcióelméletet. Itt nincs jelentősége, hogy ennek a Teremtőnek nevet adok vagy nem. El tudom fogadni, hogy a Teremtő neve: Isten. Azzal azonban nem tudok egyetérteni, hogy a Teremtőnek (Istennek) a Bibliában leírtak szerint volt csak feladata.
Néhány szó magáról a „hatályos” Bibliáról:
„Copyright 2020-2018 Got Questions Ministries:
A „biblia” szó a görög-latin „könyv” szóból származik – találó név, hiszen a Biblia mindenkinek szól, bármilyen korban is él. Hatvanhat külön könyvből áll. Ide tartoznak a törvényről szóló könyvek, mint például a 3 Mózes és az 5 Mózes; a történelmi könyvek, mint például Ezsdrás és a Cselekedetek könyve; a költői könyvek, mint például a Zsoltárok és a Prédikátor könyve; a prófétai könyvek, mint például Ézsaiás és a Jelenések könyve; életrajzok, mint például Máté és János; és a levelek, mint például Titusz és a Zsidókhoz írt levél. A Biblia megírásában körülbelül 1500 év leforgása alatt mintegy negyven ember vett részt. A szerzők között volt király, halász, pap, kormányzati tisztségviselő, parasztember, pásztor és orvos is.
A Bibliának két fő része van: az Ószövetség és az Újszövetség. Röviden összefoglalva az Ószövetség egy nemzet története, az Újszövetség pedig egy emberé.
Az Ószövetség leírja Izráel nemzetének létrejöttét és fenntartását.
Az Újszövetség a megígért férfi (ember) eljövetelének részleteit mutatja be. A neve Jézus volt, és tökéletes életével, megváltó halálával és halottak közül való feltámadásával beteljesítette az ószövetségi próféciákat.
A Biblia főszereplője Jézus; az egész könyv tulajdonképpen róla szól. Az Ószövetség megjövendöli eljövetelét, és előkészíti a terepet a Világba jöveteléhez. Az Újszövetség bemutatja eljövetelét, és bűnös világunk megváltásáért véghezvitt cselekedeteit.”
Elképzelhető, hogy a 2500 évvel ezelőtt élő bibliaíró csak a meglévő forrásanyagokat tudta felhasználni, mivel ezek álltak rendelkezésére. A környezete sem sietett a segítségére, mert nagyon jól ismerjük a 2500 évvel ezelőtti Földi ember ismeretszintjét. Azonban azt nem tudom elfogadni, hogy sem a 2500 év alatt, sem most az akkor leírtakat cáfolhatatlan irománynak tekintsem. Azért a természettudományi ismeretek 2500 év alatt, elmondhatjuk, hogy fejlődtek.
Igazi problémaként merül fel, hogy a Biblia (zsidó), majd a keresztény Biblia, amelyek szerintem tartalmilag ugyanazok, nagyon nehezen olvashatóak, annak ellenére, hogy többen megkísérelték a lefordítását magyarra. A legrégibb megmaradt bibliafordításunk a.15. század.közepén valószínűleg.ferences.szerzetesek által írt, illetve egy bizonytalan, régi forrás szerint két.huszita.író,.Újlaki Bálint.és.Pécsi Tamás.által készített, úgynevezett.Huszita Biblia. Az első magyar nyelvű Biblia megjelenése óta többen lefordították a Bibliát magyar nyelvre. Az egyik a Szent István Társulat.(SzIT) által készített, jegyzetekkel és tudományos eszköztárral ellátott, teljesen új fordítása, mely.1973-ban, illetve.2003-ban jelent meg; és az új protestáns Biblia, mely.1975-ben, javított kiadása pedig.1990-ben került az olvasók kezébe a.Magyar Bibliatanács.(MBT) kezelésében. A Biblia magyar nyelvre való fordításának talán a legnagyobb problémája a forrásanyag volt.
Így az az elképzelésem, hogy a Bibliát megpróbálom értelmezni a Földi ember teremtése témájában, kudarcot vallott.
Ennek a gondolatiságnak a kapcsán értettem meg, hogy a római katolikus szentmisén a pap miért olvassa állandóan a Bibliát, és kívülről, fejből miért nem mond semmit. A ma embere valószínűleg egyszerűen képtelen felfogni és memorizálni a Bibliában leírtakat. Ha hallgatnom kellene egy ilyen szentmisét, mondjuk 40 percig, majd öt percben el kellene ismételnem, hogy mit hallottam, nos, őszintén bevallom, hogy a végén csalódást okoznék a hallgatóságomnak. Így elképzelhető, hogy a bibliafordítók nagy felkészültséggel rendelkező tudósok, csak nekik egy hibájuk van: hogy a hiedelemvilág iránt elkötelezettek, így valójában bizonyos „lelki” kötöttségekkel rendelkeznek, amelyből nem tudnak kiszakadni. Talán olyan fordítóknak kellene lefordítani a Bibliát, akik a hiedelem-életben jártassak, de tudnak objektíven gondolkodni.
Még egy fontos részletet kell itt megemlítenem, amely a képet szélesíti, bár magyarázatot, ahogy majd a későbbieben láthatjuk, nem ad. Ez az a tény, hogy a mai Biblia erősen cenzúrázott kiadvány (lásd: apokrif evangéliumok) abból a szempontból, hogy több olyan evangélium is létezett, amelynek tartalmát nem emelték be a Bibliába. Így a Biblia a maga beemelt evangéliumaival vált a kanonizált művé. Azaz a katolikus klérus döntötte el, hogy a kereszténység „ifjú” korában, azaz az első évezred zsinatjain mely evangéliumoknak (kanonizált) van helye a Bibliában, és melyeknek nincs (apokrif evangéliumok). Ennek okait én nem kívánom vizsgálni, csak azt a tényszerűséget szeretném kiemelni, hogy e két jól elkülöníthető forrásanyagból mennyire lehet az ember Földi megjelenésének körülményeire választ kapni.
Mindezeket a gondolatokat ismerve fordultam egy hiedelem-tudóshoz, Rózsa Huba professzor Úrhoz, hogy segítsen nekem a Biblia értelmezésében.
Rózsa Huba: Kezdetkor teremtette Isten (A bibliai őstörténet magyarázata: Ter 1-11.). Jel Kiadó, 1997.) művéből a Biblia értelmezésére vonatkozólag olyan hasznos magyarázatokat olvashattam, amelyek segítettek megérteni ennek a műnek az alapmondanivalóját, azaz többek között a Földi ember (férfi és a nő) teremtésének környezetét is.
Rózsa Huba szerző érthető összefüggéseket vázol fel a Föld őstörténete, a Biblia értelmezése, megértése, a Földi ember teremtése vonatkozásában. Természetesen én nem foglalkozom azokkal a részekkel, amelyek a hiedelemre vonnak le következtetéseket, hanem a Biblia idevonatkozó részei ismertetésére koncentrálok: a Földi ember teremtése, és ezekből vonok le következtetéseket, alkotok véleményt.
A vallási kép sokféleségét is igazolják az apokrif evangéliumok és a kreacionista, vallási nézőpont a Földi ember teremtéséről. Csak az érdekesség kedvéért emelem ezeket be ebbe a Fejezetbe, azért, hogy láthassuk a vallási gondolkodók fantáziájának sokszínűségét!
1.2 Bevezetés
„Rózsa