NAPBAN. Humoros igazság. СтаВл Зосимов Премудрословски

kiabálsz?! – sértette Lyokha.

      Őszintén szólva, ha lenne pénzem, odaadnám neki, de ezt csak a Humanoidban figyelték meg. Mindig volt pénze. Csak azt hitte, hogy nem tudunk, és azt hitte, hogy tudunk, mivel mindig álltunk mögötte.

      Egy üveg kikötő ivása után Lech megdermedt, és utána rohant. Kimenve az egyenes járdára, már nem aggódtunk.

      – szégyentelen!! – hangos, régi hangot hallottunk. Megfordult és látta, hogy Lech állva áll, aki egyszerűen csak a járda közepén írt, nem figyelve a járókelőkre. És csak az öreg cigány nagymama tett észrevételt neki. Másképp reagált. Kihúzta a szolgálatban lévõ szovjet nyitót, szégyen elrejtése nélkül, és anélkül, hogy abbahagyta volna az ürítést, megragadta a gallér mellett, és intett a nyitónak.

      – Most, öreg, kihúzom a szemem.

      – Lyoha, fékek. Bolond vagy? – megállítottuk őt.

      – És veled vagy?! Le kell lőnöd!! – elmenekülve a Humanoid bozontos mancsától, az öregasszony felsikoltott, elmenekülve.

      – Lőni kell téged. – és megragadtuk Lyokhát a hónaljból és kb. öt métert hordtunk, és hólyukasztóba dobtuk, hogy lehűljön. A dohányzás után tovább folytattuk.

      Miután eloszlatta a cigány koldusokat és az idős nőket a templomban, letette kalapját Lehával a tornác bejáratánál, és elmentek, ahogy neki mondták a templomba, hogy imádkozzanak Istenhez, hogy még többet dobjanak. Hitt, és mi vétkeztünk. Bementünk és aludtunk a padokra. Melegen viselkedett.

      Nem tudom, mennyit aludtunk el, de Lech óvatosan felébresztett minket.

      – Stasyan, Tarzana!

      – Menj el tőlem, Sátán!!

      14. megjegyzés

      Pince alagsor

      – Nos akkor? Ez az udvar megy?

      – A fenébe, van egy medence.

      – Nos.. és autók körül.

      – Te, Dan bazár, hogy van hely?

      – Muuu. – mondta Denis. – várj, mi?! Ott!.. Pince!!. Hat hónapig éltem benne!!!

      Felé fordultunk.

      Miután lementünk a kartonon keresztül az alagsori tornác lépcsőin, balról láttunk egy kereszt és az ajtó egyharmadát lógtak rajta, látszólag az alagsor bejárata.

      – Vegye le!! – kiáltottam egy cigánynak. Híresen elrántotta, az ajtó ordítással leesett. A cigány belépett az ajtóba.

      – Oh fiú, de szar itt úszik?! – a cigányok megrémültek, és a vízre fröccsenve visszajutottak hozzánk.

      – Mi ez, szárnyal? – kérdezte Dan.

      – Gyere és itt a szigeten iszunk egy italt. A fény esik a nyílásból, és senki sincs. (Vagyis a zsaruk). – Úgy döntöttem, és bevettem egy üveg portot. Körben nyitva fogaimmal átadtam egy barátomnak. Szeretném megjegyezni, hogy csak a kommunistáknak, a zsaruknak, a katonaságnak és a hajléktalanoknak joga van egymást valóban “elvtársnak” hívni, emiatt az elsõ három ember eldobása a hajléktalanok a lakosság egyetlen társadalmi rétege, amely elérte a kommunizmust. És mi: a dolgok ingyenesek; ételek szemetes kannákban vagy etetéshez, szintén ingyen; pincékben és tetőtérben ismét ingyenes. Mi nem a kommunizmus?! Röviden: barátom örömmel fogadta el tőlem az ajánlatot. Kinyitottam egy másik port port, és felajánlottam Dannek. A harmadik kinyitva átadtam a cigánynak. Zavarba estek, és kivettem az eldobható poharat, és bevezettem a tömeg középpontjába.

      – Che, kikelt? Öntsön?! – elmosolyodtam. Hárman egyszerre öntöttek, és ismét zavarba estek, és határozottan rám bámultak.

      – Mit bámulsz? Inni! Javasoltam és megitt egy pohár. A csendet megértette az érthetetlen elvtárs.

      – És ez még csak egy sziget sem, de ez hogyan?

      – Ass. – megerősítette a cigányok.

      – Igen… nem, jól-jól-jól dél-jól délre..

      – Nos, nos?

      – P-félsziget, moron. – helyesbítették Dan gúnyolódásával.

      Igen. Cigány cigány, mit csinálsz? – Az elvtárs elkerülte a figyelmét.

      – Kuz Jabere, Vishma.

      – És oroszul? Kérdeztem.

      – Oroszul ne fordítsd.

      – Nézze, eloszlatta a perc csendet, és az egyik kezét, elvtársa meghosszabbította, a másik kezét pedig ökölbe szorította, és a cigány abban az időben hullámot adott magához, aminek köszönhetően minden úszó mozgott. Körök jelentek meg a vízen az oszlopból az alagsor szélén, teljes szürkületben megvilágítva, majd kopott kopasz fejjel és egy nő duzzadt pofájával. És mindez nem olyan sietős.

      – Nos, a pokolba?! – Meglepett, dadogás nélkül elvtárs.

      – Menj innen!! – állt fel Dan borbuborékkal.

      – Ó, viszlát, holttest!! – A cigány kiugrott és eldobta az üvegét, az ulka számára készült üvegét. – Ó, harc, mumbler!! – még jobban megijedt, és felbukott egy buborékot.

      – Igen, egy holttestet. – Nyugodtan támogattam.

      Egy másik helyen folytattuk a booze-t.

      Egy hét telt el. Az Alexander Nevsky Lavra metróállomás melletti nikkelnél a Cop bubo belépett, megállt tőlünk, és két őr kijött belőle, és felé fordult, nos, nagyon lassan. Ivtunk a moszkvai szálloda oszlopán. Választhattunk: vagy inni inni a Lavra szent vízével hígítva, hanem az igazságosság kezébe esni; vagy megszakad különböző irányokba, de ne hajoljon le, és ne állítsa állapotát normál állapotba. Én és néhány elvtárs egy kicsit tovább haladtunk az ellenkező oldalon, szétszórva és szétszórva a tömeg nézetét.

      Fekete szemmel vették a Big Seryoga-t, amelynek alsó szemhéja labia-nak látszott. És az ivó társai. Ennek oka, amint később kiderült: a holttest eltávolítása az alagsorból, ahol korábban próbáltuk kibomlani. A holttest, kiderül, hogy távozásaink után, heti félkört készítettek, és ragaszkodtak a fűtővezeték munkájához, mindegyik kétszáz milliméter átmérőjű, egy merev kötegpárral, zsákvászonba és üvegszálba csomagolva.

      Egy fiatal, nem helyi diák, akit egy diák kollégiumból származó booze elõtt rúgtak ki, felmászott az alagsor mélyére egy táblára, amelyet valaki eldobott, és megnedvesítette a lábát, és ugrott egy csőre, és a hullám izgatott lett. A srác, aki nem volt hozzászokva a sötét talajhoz, a részeg oldalra esett a melegítőbe, és horkolt. A lebegő holttest közelében rohant és belemerült a sűrűbe. Megható a gyerek farokcsontjához, orrához. A holttest megfagyott. Reggel egy vastag fénysugár még a srácot sem akadályozta meg pihenni. Az álmatlanság elmulasztott napjait sikerült elérnie.