A férfi és a nő. Mikula László

az előzőekben általam már leírtakhoz, de már maga az első mondat is sántít! Miért? Azért, mert az evangéliumok „sokszínűségéből” már kiderült, hogy nem tudni, Jézus Krisztus valójában mit is mondott, bárki is állít bármit.

      Igen merész az, aki kijelenti, hogy „Kezdetben nem volt más, mint Isten, mindenek Atyja, a szent (Szellem), a láthatatlan, aki tiszta fényben van, amelyet a szem semmilyen fénye nem láthat meg.” Aki ezt leírta, számtalan hibát vét, lássuk ezeket!

       Mi az, hogy „kezdetben”? A tudomány jelenlegi állása szerint a környezeti világunk kialakulásáról számtalan elmélet forog közszájon, igazából nem bizonyítva ennek időbeliségét.

       Mi az, hogy „Isten”? Csak gondoljunk bele, hogy Jézus az időszámításunk első éveiben lehetett a Földön, elég rövid ideig. Ekkor a Földi emberiség már kb. 50 ezer éve olyan agytérfogattal rendelkezett, mint napjainkban, tehát a környezete alakítására képes volt. Erre jön egy „lény”, nevezzük Jézus Krisztusnak, és elmagyarázza a tutit, amelyből a hallgatósága semmit nem ért! Ezekből az érthetetlen elbeszélésekből írott dokumentumok, evangéliumok keletkeztek, amelyek összességében teljesen ellentmondásosak. Én nem Istennek nevezném ezt a „lényt”, hanem a földönkívülinek, talán közelebb állnánk a valósághoz. Hogy milyen tulajdonságokkal lehetne ezt a Teremtőt felruházni? Hát biztosan nem „szent”. Miért? Ez egy, a Földi világon kívüli „lény”, aki megérkezett a Földre, hogy ismereteket adjon át. Nézzük meg a „szent” szó értelmét:

      „https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Szent: Vallási: Vallási szempontból tökéletes, és így vallásos tiszteletben részesülő (személy, tárgy, dolog)”.

      Tehát ez a fogalom a Földi kornak egy késői szakaszában keletkezett, amelynek révén Jézusról nem mondható el, hogy tökéletes. Ha az lett volna, akkor az emberiség kezdeti fejlődési szakaszában tette volna a tiszteletét, nem pedig csak 2000 évvel ezelőtt.

      A „Szellem” fogalma: „http://real.mtak.hu/9782/7/Szellemi termelési mód–maga a könyv4.A szellem fogalma ut.pd”f:

      „A hívők és idealista gondolkodók számára nem probléma olyan működések feltételezése, amelyek az anyagtól függetlenek, s az ilyen működéseket vagy a priori és eleve létezőknek tekintik, vagy a szintén a priorinak és eleve létezőnek tekintett Istentől származtatják. A materialisták ezzel szemben azokat a jelenségeket, amelyeket a „szellem”, a „lélek”, a „gondolkodás” vagy az „érzelmek” kategóriáival szokták körülírni, az anyag működéseinek, s ezért, legalábbis elvben, az anyagi működéstörvényekből levezethetőnek értelmezik.”

      Tehát egy lény szellemének megítélése teljesen ideológia alapú, így következik az is ebből, hogy a létező Földi világra értelmezhetetlen, mert a Földi világ anyagi alapú.

       A fény értelmezése a hiedelemvilágban teljesen abszurd. Nézzük a fénnyel kapcsolatos tudományos állásfoglalásokat:

      „http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_0972_001_101015.pdf:

      A fény fogalma. A fény olyan elektromágneses sugárzás, amely a fényforrás energiáját 400-700 nm (1nm=10-9m) hullámhosszúságú sugárzás formájában továbbítja, és szemünkbe érve látásérzetet kelt. A fény nem az egyedüli elektromágneses hullám. A többi elektromágneses hullám nem kelt látásérzetet.

      A fénykeltés folyamata: a fénykeltésben az atomok elektronjai játsszák a főszerepet. A fény keletkezése két lépcsőfokban játszódik le.

      1 Az elektron elnyeli az átalakítandó energiát, gerjesztett állapotba kerül (saját pályájánál magasabb energiaszintű pályára ugrik).

      2 Az elektron az instabil gerjesztett állapotból visszakerül stabil állapotba úgy, hogy visszaugrik saját pályájára. A két pálya közti energiakülönbséget (kvantumot, energiacsomagot) elektromágneses hullám formájában bocsátja ki. Nagyobb energiakülönbség esetén nagyobb lesz a kibocsátott fény rezgésszáma. Mivel a fényforrások sokféle atomjában a gerjesztéskor sokféle energiaszintkülönbség fordul elő, a fényforrások többsége egyszerre sokféle rezgésszámú (hullámhosszúságú) fénysugarakat bocsájt ki.”

      A foton fogalma: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Foton

      A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

      A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője, a fény, és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős. A fotonnak nulla az invariáns (nyugalmi) tömege. Mint minden kvantumnak, a fotonnak is vannak hullám- és részecsketulajdonságai; teljesül rá a hullámrészecske-kettősség. A valódi fotonok, éppúgy mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel. Az úgynevezett virtuális fotonok – melyek megjelenése a határozatlansági reláció eredménye – élettartama azonban nagyon rövid. Amikor két elektron kölcsönhat egymással, virtuális foton cserélődik ki közöttük. A folyamat igen gyorsan zajlik le. Az ilyen rövid ideig létező foton tömege a határozatlansági elv értelmében nem zérus; minél rövidebb az élettartama, annál nagyobb lehet ez a tömeg.”

      „https://afizikakalandja.blog.hu/2016/08/23/a_feny_es_anyag_kettős_termeszete_hullámok_és_reszecskek:

      A fénysebességű mozgásból következik, hogy a foton nyugalmi tömege nulla! De a relativitáselmélet legfontosabb eredménye szerint az energia és tömeg egyenértékű, amit az E=mc2 összefüggés fejez ki. Ebből az következik, hogy a foton is rendelkezik tömeggel:

, de ez nem nyugalmi tömeg, hanem a fénysebességű mozgás által létrehozott mozgási tömeg. Tehát a fénysebességű mozgás a tömeg létrehozója. De mi az a fizikai objektum, ami eredetileg nullatömegű volt, de a fénysebességű mozgás által tömegre tesz szert? Itt én nem keresnék étert vagy valamilyen misztikus ősanyagot, szerintem a tér egyébként nullatömegű pontjai végzik a c sebességű mozgást. Foton esetén két mozgás kapcsolódik össze, az egyik a transzláció, a másik egy rotáció, amelynek frekvenciája a foton szokásos

frekvenciája, amelyik megjelenik az energia kifejezésében. A forgás kerületi sebessége is c, amihez az

sugár tartozik. Ez a sugár véges érték és megegyezik a fény hullámhosszával, mert a Lorentz-kontrakció csak a mozgás irányában következik be. A véges sugár, a mozgási tömeg és a c kerületi sebesség pedig magyarázatot ad arra, hogy honnan származik a foton impulzusnyomatéka, azaz a spin (az okfejtés megtalálható egyéb bejegyzésekben is, például Az elemi részecskék mozgásformái, vagy A tér szerkezete és az elemi részecskék mint rezonanciák).”

      Következtetést persze levonhatunk a fent olvasottakból, de azt, hogy a fény nem anyagi eredetű fizikai jelenség, azt nem.

       „Ő a mérhetetlen Fény”. A fent meghivatkozott, tudományos igazolásokon alapuló tények bebizonyították, hogy a fény mérhető természeti jelenség.

      A transzcendens szó értelmezése: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzcendencia:

      A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. Az immanencia ellenfogalma.

      A szó a latin