Igen merész az, aki kijelenti, hogy „Kezdetben nem volt más, mint Isten, mindenek Atyja, a szent (Szellem), a láthatatlan, aki tiszta fényben van, amelyet a szem semmilyen fénye nem láthat meg.” Aki ezt leírta, számtalan hibát vét, lássuk ezeket!
Mi az, hogy „kezdetben”? A tudomány jelenlegi állása szerint a környezeti világunk kialakulásáról számtalan elmélet forog közszájon, igazából nem bizonyítva ennek időbeliségét.
Mi az, hogy „Isten”? Csak gondoljunk bele, hogy Jézus az időszámításunk első éveiben lehetett a Földön, elég rövid ideig. Ekkor a Földi emberiség már kb. 50 ezer éve olyan agytérfogattal rendelkezett, mint napjainkban, tehát a környezete alakítására képes volt. Erre jön egy „lény”, nevezzük Jézus Krisztusnak, és elmagyarázza a tutit, amelyből a hallgatósága semmit nem ért! Ezekből az érthetetlen elbeszélésekből írott dokumentumok, evangéliumok keletkeztek, amelyek összességében teljesen ellentmondásosak. Én nem Istennek nevezném ezt a „lényt”, hanem a földönkívülinek, talán közelebb állnánk a valósághoz. Hogy milyen tulajdonságokkal lehetne ezt a Teremtőt felruházni? Hát biztosan nem „szent”. Miért? Ez egy, a Földi világon kívüli „lény”, aki megérkezett a Földre, hogy ismereteket adjon át. Nézzük meg a „szent” szó értelmét:
„https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Szent: Vallási: Vallási szempontból tökéletes, és így vallásos tiszteletben részesülő (személy, tárgy, dolog)”.
Tehát ez a fogalom a Földi kornak egy késői szakaszában keletkezett, amelynek révén Jézusról nem mondható el, hogy tökéletes. Ha az lett volna, akkor az emberiség kezdeti fejlődési szakaszában tette volna a tiszteletét, nem pedig csak 2000 évvel ezelőtt.
A „Szellem” fogalma: „http://real.mtak.hu/9782/7/Szellemi termelési mód–maga a könyv4.A szellem fogalma ut.pd”f:
„A hívők és idealista gondolkodók számára nem probléma olyan működések feltételezése, amelyek az anyagtól függetlenek, s az ilyen működéseket vagy a priori és eleve létezőknek tekintik, vagy a szintén a priorinak és eleve létezőnek tekintett Istentől származtatják. A materialisták ezzel szemben azokat a jelenségeket, amelyeket a „szellem”, a „lélek”, a „gondolkodás” vagy az „érzelmek” kategóriáival szokták körülírni, az anyag működéseinek, s ezért, legalábbis elvben, az anyagi működéstörvényekből levezethetőnek értelmezik.”
Tehát egy lény szellemének megítélése teljesen ideológia alapú, így következik az is ebből, hogy a létező Földi világra értelmezhetetlen, mert a Földi világ anyagi alapú.
A fény értelmezése a hiedelemvilágban teljesen abszurd. Nézzük a fénnyel kapcsolatos tudományos állásfoglalásokat:
„http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_0972_001_101015.pdf:
A fény fogalma. A fény olyan elektromágneses sugárzás, amely a fényforrás energiáját 400-700 nm (1nm=10-9m) hullámhosszúságú sugárzás formájában továbbítja, és szemünkbe érve látásérzetet kelt. A fény nem az egyedüli elektromágneses hullám. A többi elektromágneses hullám nem kelt látásérzetet.
A fénykeltés folyamata: a fénykeltésben az atomok elektronjai játsszák a főszerepet. A fény keletkezése két lépcsőfokban játszódik le.
1 Az elektron elnyeli az átalakítandó energiát, gerjesztett állapotba kerül (saját pályájánál magasabb energiaszintű pályára ugrik).
2 Az elektron az instabil gerjesztett állapotból visszakerül stabil állapotba úgy, hogy visszaugrik saját pályájára. A két pálya közti energiakülönbséget (kvantumot, energiacsomagot) elektromágneses hullám formájában bocsátja ki. Nagyobb energiakülönbség esetén nagyobb lesz a kibocsátott fény rezgésszáma. Mivel a fényforrások sokféle atomjában a gerjesztéskor sokféle energiaszintkülönbség fordul elő, a fényforrások többsége egyszerre sokféle rezgésszámú (hullámhosszúságú) fénysugarakat bocsájt ki.”
A foton fogalma: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője, a fény, és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős. A fotonnak nulla az invariáns (nyugalmi) tömege. Mint minden kvantumnak, a fotonnak is vannak hullám- és részecsketulajdonságai; teljesül rá a hullámrészecske-kettősség. A valódi fotonok, éppúgy mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel. Az úgynevezett virtuális fotonok – melyek megjelenése a határozatlansági reláció eredménye – élettartama azonban nagyon rövid. Amikor két elektron kölcsönhat egymással, virtuális foton cserélődik ki közöttük. A folyamat igen gyorsan zajlik le. Az ilyen rövid ideig létező foton tömege a határozatlansági elv értelmében nem zérus; minél rövidebb az élettartama, annál nagyobb lehet ez a tömeg.”
„https://afizikakalandja.blog.hu/2016/08/23/a_feny_es_anyag_kettős_termeszete_hullámok_és_reszecskek:
A fénysebességű mozgásból következik, hogy a foton nyugalmi tömege nulla! De a relativitáselmélet legfontosabb eredménye szerint az energia és tömeg egyenértékű, amit az E=mc2 összefüggés fejez ki. Ebből az következik, hogy a foton is rendelkezik tömeggel:
, de ez nem nyugalmi tömeg, hanem a fénysebességű mozgás által létrehozott mozgási tömeg. Tehát a fénysebességű mozgás a tömeg létrehozója. De mi az a fizikai objektum, ami eredetileg nullatömegű volt, de a fénysebességű mozgás által tömegre tesz szert? Itt én nem keresnék étert vagy valamilyen misztikus ősanyagot, szerintem a tér egyébként nullatömegű pontjai végzik a c sebességű mozgást. Foton esetén két mozgás kapcsolódik össze, az egyik a transzláció, a másik egy rotáció, amelynek frekvenciája a foton szokásos frekvenciája, amelyik megjelenik az energia kifejezésében. A forgás kerületi sebessége is c, amihez az sugár tartozik. Ez a sugár véges érték és megegyezik a fény hullámhosszával, mert a Lorentz-kontrakció csak a mozgás irányában következik be. A véges sugár, a mozgási tömeg és a c kerületi sebesség pedig magyarázatot ad arra, hogy honnan származik a foton impulzusnyomatéka, azaz a spin (az okfejtés megtalálható egyéb bejegyzésekben is, például Az elemi részecskék mozgásformái, vagy A tér szerkezete és az elemi részecskék mint rezonanciák).”Következtetést persze levonhatunk a fent olvasottakból, de azt, hogy a fény nem anyagi eredetű fizikai jelenség, azt nem.
„Ő a mérhetetlen Fény”. A fent meghivatkozott, tudományos igazolásokon alapuló tények bebizonyították, hogy a fény mérhető természeti jelenség.
A transzcendens szó értelmezése: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzcendencia:
A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. Az immanencia ellenfogalma.
A szó a latin