26:5.4 (291.4) A Havona-körök mindegyikében az idő zarándokai számára meghatározott követelményt támasztanak; és míg minden zarándok továbbra is annak a szupernáfnak a gyámsága alatt marad, akinek a természete olyan, hogy alkalmas annak az adott fajtájú felemelkedő teremtménynek a segítésére, addig az a felkészítés, melyen át kell esnie, meglehetősen egységes a központi világegyetemet elért minden felemelkedő esetében. E képzés mennyiségi, minőségi és tapasztalásbeli — értelmi, szellemi és legfelsőbb szintű.
26:5.5 (291.5) Az időnek kevés következménye van a Havona-körökön. Korlátozott értelemben befolyásolja a fejlődési lehetőségeket, de az elért előrehaladás a végső és legfelsőbb próba. Amint a szuperáfi társatok képesnek tart benneteket arra, hogy beljebb, a következő körre átlépjetek, a hetedik Kör-szellem tizenkét segédje elé visznek benneteket. Itt ki kell állnotok a születésetek felsőbb-világegyeteme és csillagrendszere által meghatározott próbákat. E kör isteniségi teljesítésére a kísérleti világon kerül sor és az a felemelkedő zarándok felsőbb-világegyeteme Tökéletes Szellemének szellemi értelemben való felismeréséből és megértéséből áll.
26:5.6 (291.6) Amint a zarándokok a külső Havona-körben előírt munkát elvégezték és a felkészültséget megszerezték, a zarándok-segítők elviszik védencüket a következő kör kísérleti világára és a felsőségi kísérők gondjaira bízzák őket. A zarándok-segítők mindig fordítanak valamennyi időt arra is, hogy az átszállítás kellemessé és egyúttal hasznossá tételében segítséget nyújtsanak.
6. A Felsőségi Kísérők
26:6.1 (292.1) A tér felemelkedőit akkor nevezik „szellemi végzősöknek”, amikor a hetedik körről a hatodik körre átjuttatták és a felsőségi kísérők közvetlen felügyelete alá helyezték őket. E kísérőket nem szabad összekeverni a Végzős Kísérőkkel — akik a Végtelen Szellem felsőbb személyiségei közé tartoznak — akik a szolgáló társaikkal együtt szolgálnak minden Havona-körön a felemelkedő és az alászálló zarándokok számára egyaránt. A felsőségi kísérők kizárólag a központi világegyetem hatodik körén szolgálnak.
26:6.2 (292.2) A felemelkedők a Legfelsőbb Isteniséget ebben a körben újszerűen értik meg. Az evolúciós világegyetemekben befutott hosszú létpályájuk során az idő zarándokai egyre növekvő mértékben tudatosították magukban a tér-idő teremtésrészek mindenható felügyeletének valóságát. Itt, e Havona-körön közel kerülnek ahhoz, hogy a téridő-egység központi világegyetemi forrását — a Legfelsőbb Isten szellemi valóságát — megtalálják.
26:6.3 (292.3) Némiképp nehezemre esik elmagyarázni, hogy mi is megy végbe ezen a körön. A felemelkedők számára a Felsőség megszemélyesült jelenléte nem érzékelhető. Bizonyos tekintetben a Hetedik Tökéletes Szellemmel létesített új kapcsolatok kárpótolnak azért, hogy a Legfelsőbb Lénnyel nem létesíthető kapcsolat. De attól eltekintve, hogy nem vagyunk képesek megérteni az eljárást, úgy tűnik, hogy minden egyes felemelkedő teremtmény átformáló növekedést, a tudatosság egyfajta új egységesülését, a cél egyfajta új szellemivé lényegülését, az isteniség iránti új érzékenység kialakulását éli meg, mely aligha írható le kielégítően anélkül, hogy feltételeznénk a Legfelsőbb Lény meg nem nyilvánult tevékenységét. Azok számára, akik közülünk megfigyelték e rejtélyes folyamatokat, úgy tűnik, mintha a Legfelsőbb Isten a tapasztalásbeli lehetőségeinek végső határaiig elmenve az ő tapasztalás által fejlődő gyermekeinek gyöngéden adományozna olyan értelmi felismerési, szellemi látásmódbeli és személyiség-kiteljesítési többletet, amelyre nekik olyannyira szükségük lesz majd mindazokban az erőfeszítéseikben, amikor behatolnak a Felsőség Háromságának isteniségi szintjeire, hogy elérjék a Paradicsom öröktől való létezésen alapuló Istenségeit.
26:6.4 (292.4) A tanítványaikat előrelépésre már érettnek látó felsőségi kísérők a hetventagú bizottság elé viszik őket, egy olyan csoport elé, melynek tagjai a hatos számú kör kísérleti világainak vizsgáztatóiként szolgálnak. Amint a zarándokok a Legfelsőbb Lényből és a Felsőség Háromságából bizonyították felkészültségüket a bizottság előtt, jogosítványt kapnak arra, hogy átkerüljenek az ötödik körre.
7. A Háromsági Kísérők
26:7.1 (292.5) A Háromsági kísérők az idő és tér fejlődő zarándokai számára előírt Havona-felkészítés ötödik körének fáradhatatlan segédkezői. A szellemi végzősöket itt úgy nevezik, hogy „az Istenség-kalandra pályázók”, mert a zarándokok a Háromsági kísérők vezetése alatt e körön részesülnek felsőbb szintű oktatásban az isteni Háromságról, azon felkészülés keretében, hogy megpróbálkozhassanak a Végtelen Szellem személyiség-felismerésével. A felemelkedő zarándokok itt fedezik fel, hogy mit jelent az igazi tanulás és a valódi elmebéli erőfeszítés, amikor elkezdik megismerni annak a még megerőltetőbb és sokkal fárasztóbb szellemi erőfeszítésnek a természetét, melyre szükségük lesz majd ahhoz, hogy megfeleljenek az e körhöz tartozó világokon való előrehaladáshoz meghatározott magas célokkal együtt járó igényeknek.
26:7.2 (292.6) A Háromsági kísérők igen hűségesek és hatékonyak; és minden egyes zarándok osztatlan figyelmet egy ilyen rendbe tartozó másodrendű szupernáftól és az ő teljes odaadását élvezi. Az idő zarándoka sohasem tudná megtalálni a paradicsomi Háromság első megközelíthető személyét, ha nem volna a segítségére és hasznára e kísérők, valamint az egyéb szellemi lények serege, akik a felemelkedőket a küszöbön álló Istenség-kaland természetére és eljárására oktatják.
26:7.3 (293.1) Miután a zarándokok befejezték a felkészítő tanfolyamukat e körön, a Háromsági kísérők elviszik a tanulóikat a kör kísérleti világára és bemutatják őket azon számos, hármas bizottság egyikének, melyek az Istenség-kalandra jelentkezők vizsgáztatóiként és hitelesítőiként működnek. E bizottságok egyik tagja a végleges rendű lények közül kerül ki, egy másik tagja a viselkedés-igazgatói rangban lévő elsőrendű szupernáfok közül, egy további tag pedig vagy a tér egyik Független Hírvivője vagy a Paradicsom egyik Háromságot-elért Fia.
26:7.4 (293.2) A Paradicsomra ténylegesen elinduló felemelkedő lélekkel csak egy átkelést kísérő hármas tart: a szuperáfi kör-társ, a Végzős Kísérő, és az utóbbinak a mindig jelenlévő szolgáló társa. A Havona-körökről a Paradicsomra tartó kirándulások valójában próbák; a felemelkedők ekkor még nem paradicsomi besorolásúak. Addig nem érik el az állandó besorolást a Paradicsomon, amíg át nem estek a végső idő-pihenésen, melyre az Egyetemes Atya és a Havona-körök végső területének elérését követően kerül sor. Egészen az isteni pihenésig nem részesülnek az „isteniség lényegében” és a „felsőség szellemében” és majd csak azt követően kezdenek el ténylegesen is működni az örökkévalósági körben és a Háromság jelenlétében.
26:7.5 (293.3) A zarándok átkelését kísérő hármas tagjai nem szükségesek ahhoz, hogy a felemelkedő képessé váljon meghatározni a Háromság szellemi fényességének földrajzi jelenlétét, hanem ahhoz kellenek, hogy minden lehetséges segítséget megadjanak a zarándoknak azon nehéz feladat elvégzéséhez, hogy felismerje, felfogja és megértse a Végtelen Szellemet elegendő mértékben ahhoz, hogy mindez személyes felismerést alkosson. A Paradicsomon bármely felemelkedő zarándok érzékelheti a Háromság földrajzi vagy helyi jelenlétét,